MúzeumDigitárKomárom-Esztergom
CTRL + Y
hu
Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum Történeti Térképtár [DM_TT_23.78.49] Archívum 2022-04-27 15:50:05 Összehasonlítás

A Ferenc-csatorna terve (1792)

OldNew
5Leltári szám szerint: DM_TT_23.78.495Leltári szám szerint: DM_TT_23.78.49
66
7Leírás7Leírás
8A tervrajz a Dunát a Tiszával összekötő - a hajózást szolgáló - Ferenc-csatornát ábrázolja. Baloldalt a Duna, jobb oldalon pedig a Tisza keresztszelvényét látjuk a legnagyobb és a legkisebb vízállással. Közte a szintkülönbséget áthidaló három zsilip. A tervrajzot részletes ábramagyarázat és műszaki leírás kíséri. Kiss József az 1770-es évektől kamarai mérnökként dolgozott a Duna mentén, különböző vízrendezési, folyószabályozási és mocsár-lecsapolási munkákat végzett. 1786-ban tervet készített a Szivác (Sivac környéki mocsarak lecsapolásáról, ekkor elvégezte a Duna és Tisza, Apatin és Bácsföldvár közötti terület szintezését is. 1790-ben öccsével, Kiss Gáborral megkezdte a vidék felmérését egy hajózható csatorna megtervezése céljából. Az uralkodó, I. Ferenc (1792–1835) - kiről a csatorna nevét kapta - engedélyezte a csatorna megépítését és 1792. június 11-én a két fivér egy részvénytársaságot hozott létre ˝Ferenc-csatornai kir. szabad hajózási társaság˝ néven.A Ferenc-csatorna létrejöttét a mocsarak lecsapolásának szükségessége, és a XVIII. századi hiányzó közlekedési utak megteremtési igényének köszönheti. A létrehozott csatornának nagy tranzit jelentősége is volt, mert az addigi dunai hajózási útvonalat 227 km-mel rövidítette meg. A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján és felügyeletük mellett. 1802-ben adták át a forgalomnak. 8A tervrajz a Dunát a Tiszával összekötő - a hajózást szolgáló - Ferenc-csatornát ábrázolja. Baloldalt a Duna, jobb oldalon pedig a Tisza keresztszelvényét látjuk a legnagyobb és a legkisebb vízállással. Közte a szintkülönbséget áthidaló három zsilip. A tervrajzot részletes ábramagyarázat és műszaki leírás kíséri. Kiss József az 1770-es évektől kamarai mérnökként dolgozott a Duna mentén, különböző vízrendezési, folyószabályozási és mocsár-lecsapolási munkákat végzett. 1786-ban tervet készített a Szivác (Sivac környéki mocsarak lecsapolásáról, ekkor elvégezte a Duna és Tisza, Apatin és Bácsföldvár közötti terület szintezését is. 1790-ben öccsével, Kiss Gáborral megkezdte a vidék felmérését egy hajózható csatorna megtervezése céljából. Az uralkodó, I. Ferenc (1792–1835 - kiről a csatorna nevét kapta - engedélyezte a csatorna megépítését és 1792. június 11-én a két fivér egy részvénytársaságot hozott létre ˝Ferenc-csatornai kir. szabad hajózási társaság˝ néven.A Ferenc-csatorna létrejöttét a mocsarak lecsapolásának szükségessége, és a XVIII. századi hiányzó közlekedési utak megteremtési igényének köszönheti. A létrehozott csatornának nagy tranzit jelentősége is volt, mert az addigi dunai hajózási útvonalat 227 km-mel rövidítette meg. A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján és felügyeletük mellett. 1802-ben adták át a forgalomnak.
9Nyelv: német9Nyelv: német
1010
11Anyag/ Technika11Anyag/ Technika
40___40___
4141
4242
43Rekord frissítve: 2022-04-27 15:50:0543Rekord frissítve: 2022-02-18 15:26:53
44[CC BY-NC-SA @ Duna Múzeum](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu)44[CC BY-NC-SA @ Duna Múzeum](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu)
4545
46___46___
Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum

Tárgy itt található: Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum - Duna Múzeum

A Magyar Vízügyi Múzeumot 1973-ban alapították az Országos Vízügyi Hivatal Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Irodájának részeként. 1989 óta – az...

Kapcsolatfelvétel