hu
| Old | New | ||
|---|---|---|---|
| 5 | Leltári szám szerint: DM_TK_24.1057.60 | 5 | Leltári szám szerint: DM_TK_24.1057.60 |
| 6 | 6 | ||
| 7 | Leírás | 7 | Leírás |
| 8 | Fekete-fehér fotó az 1920-as évek második feléből Horváth Sándor BUDAPEST című albumából. Az albumban Duna-menti vízügyi munkák és gyakorlatok képei találhatók, e mellett számos magánjellegű és nem a Dunához köthető fénykép színesíti az albumot. | 8 | Fekete-fehér fotó az 1920-as évek második feléből, a BUDAPEST című albumból. Az albumban Duna-menti vízügyi munkák és gyakorlatok képei találhatók. |
| 9 | Jégzajlás: az a jelenség, midőn valamely folyóvíz úszó jégdarabokat visz magával. A jégképződés a sekélyebb helyeken és a partszéleken szokott leghamarább megkezdődni, hol a folyás sebessége legkisebb. Állandó hideg mellett az érintkező jégtáblák összefagynak, mig végre a jég valahol (leginkább kanyarodásokban, szigeteknél, hidak fölött stb.) megáll. Minthogy az ily módon, néha élivel fölfelé fordult táblákból keletkezett jégburok igen erős súrlódást okoz: ez a vízfolyást annyira meglassítja, hogy a vízállás több méterrel is fölemelkedik. A megállt jégtáblák fölött lévőeket az áradó víz egymás hátára tolja vagy élivel fölforgatja s ily módon maga elé egy folyton növekvő torlaszt készít. Az ilyen jégtorlódások következése rendesen kártékony árvíz szokott lenni. | ||
| 9 | 10 | ||
| 10 | 1929. év elején a Duna felső folyásán és mellékfolyóin hatalmas hótömeg esett le, és a hőmérséklet tartósan 0 °C fok alatt volt. A Dunán a jégpáncél néhol a 60 cm-es vastagságot is elérte. A jégzajlás március közepén indult meg. Néhol hatalmas torlasz képződött, erősen megduzzasztva a vizet, amely helyenként kilépett medréből és a parti helységekben nagy károkat okozott. A veszélyt azonban az időjárás kedvező alakulása szerencsésen elhárította. Ugyanis heteken keresztül az időjárás olyan volt, hogy a nappali erős felmelegedést éjjeli fagy követte. Ez lehetővé tette, hogy a hórétegek mindenütt lassan olvadtak el, a Duna medre igen lassan áradt, a jég meggyengült s így a képződött torlaszok sem tudtak a víznyomásnak sokáig ellenállani, így a jég megindulása alkalmával képződött jégtorlaszok Nagymaros és környékét kivéve sehol sem tudtak magasabb árvizet okozni, mint az eddig észleltek.1929 március hó 27-re a jég a Duna magyar mellékfolyóiról is elvonult. | 11 | 1929. év elején a Duna felső folyásán és mellékfolyóin hatalmas hótömeg esett le, és a hőmérséklet tartósan 0 °C fok alatt volt. A Dunán a jégpáncél néhol a 60 cm-es vastagságot is elérte. A jégzajlás március közepén indult meg. Néhol hatalmas torlasz képződött, erősen megduzzasztva a vizet, amely helyenként kilépett medréből és a parti helységekben nagy károkat okozott. A nógrádverőcei és kismarosi torlaszok útnak indításával katonai robbantóosztagok próbálkoztak, de kevés eredménnyel, mert a jég oly laza volt, hogy a robbantás hatása csak kis területen érvényesült. A veszélyt azonban az időjárás kedvező alakulása szerencsésen elhárította. Ugyanis heteken keresztül az időjárás olyan volt, hogy a nappali erős felmelegedést éjjeli fagy követte. Ez lehetővé tette, hogy a hórétegek mindenütt lassan olvadtak el, a Duna medre igen lassan áradt, a jég meggyengült s így a képződött torlaszok sem tudtak a víznyomásnak sokáig ellenállani, így a jég megindulása alkalmával képződött jégtorlaszok Nagymaros és környékét kivéve sehol sem tudtak magasabb árvizet okozni, mint az eddig észleltek.1929 március hó 27-re a jég a Duna magyar mellékfolyóiról is elvonult. |
| 11 | |||
| 12 | Dr. Horváth Sándor okleveles vízépítő mérnök, a műszaki tudományok doktora. 1929-ben szerezte meg mérnöki oklevelét a Műegyetemen, majd több folyammérnöki hivatalnál teljesített szolgálatot, 1941-től a komáromi folyammérnöki hivatal vezetője lett. 1945-46-ban a magyar vízügyi hajóparkot Ausztriába menekítette, majd azokat később hazahozta. 1948–1950 között az Országos Vízgazdálkodási Hivatal főmérnöke lett, majd a Nemzetközi Dunabizottság osztályvezetője a romániai Galacban, illetve Budapesten. Az 1956. évi árvíz után átfogó tanulmányt készített a Duna jégjárásáról, amelynek felújított változatát a VITUKI 1979-ben, mint ma is helytállót, adta ki. Kandidátusi értekezését ugyanebben a tárgykörben 1964-ben védte meg. 1963–1972 között a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben főosztályvezetője, majd műszaki igazgató-helyettese volt. | ||
| 13 | Fontos szerepe volt a dunai folyammeder-felvételek irányításában, a folyócsatornázási tervek kidolgozásában. Kutatási területe a folyók jégviszonyainak vizsgálata, illetve a víziúthálózat fejlesztési koncepcióinak kidolgozása volt. Szakmai munkásságának elismeréseképpen a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. | ||
| 14 | 12 | ||
| 15 | Anyag/ Technika | 13 | Anyag/ Technika |
| 16 | Papír / fotó | 14 | Papír / fotó |
| 22 | 20 | ||
| 23 | 21 | ||
| 24 | - Készítés ... | 22 | - Készítés ... |
| 25 | + ki: [Horváth Sándor mérnök | 23 | + ki: [Horváth Sándor mérnök](https://ke.hu.museum-digital.org/people/158135) |
| 26 | + mikor: 1929. március 22. | 24 | + mikor: 1929. március 22. |
| 27 | + hol: [Kismaros](https://ke.hu.museum-digital.org/oak?ort_id=40934) | 25 | + hol: [Kismaros](https://ke.hu.museum-digital.org/oak?ort_id=40934) |
| 28 | 26 | ||
| 29 | ## A következő válogatás része | ||
| 30 | |||
| 31 | - [Vízügyi tevékenységek](https://ke.hu.museum-digital.org/series/20) | ||
| 32 | |||
| 33 | ## Kulcsszavak | 27 | ## Kulcsszavak |
| 34 | 28 | ||
| 35 | - [1929. Jeges árvíz a Dunán](https://ke.hu.museum-digital.org/tag/121508) | 29 | - [1929. Jeges árvíz a Dunán](https://ke.hu.museum-digital.org/tag/121508) |
| 36 | - [fotóalbum](https://ke.hu.museum-digital.org/tag/133) | 30 | - [fotóalbum](https://ke.hu.museum-digital.org/tag/133) |
| 31 | - [jeges árvíz](https://ke.hu.museum-digital.org/tag/95548) | ||
| 37 | - [történeti](https://ke.hu.museum-digital.org/tag/64057) | 32 | - [történeti](https://ke.hu.museum-digital.org/tag/64057) |
| 38 | - [vízügyi tevékenységek](https://ke.hu.museum-digital.org/tag/118157) | 33 | - [vízügyi tevékenységek](https://ke.hu.museum-digital.org/tag/118157) |
| 39 | 34 | ||
| 40 | ___ | 35 | ___ |
| 41 | 36 | ||
| 42 | 37 | ||
| 43 | Rekord frissítve: 202 | 38 | Rekord frissítve: 2022-10-12 10:20:39 |
| 44 | [CC BY-NC-SA @ Duna Múzeum](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu) | 39 | [CC BY-NC-SA @ Duna Múzeum](https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.hu) |
| 45 | 40 | ||
| 46 | ___ | 41 | ___ |
A Magyar Vízügyi Múzeumot 1973-ban alapították az Országos Vízügyi Hivatal Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Irodájának részeként. 1989 óta – az...
Kapcsolatfelvétel