Dengelegi és csokalyi Fényes Szabolcs (Nagyvárad, 1912. április 30. – Budapest, 1986. október 12.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző. Nevét viseli a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj.
Fényes ...
Szabolcs az 1635-ben címeres nemeslevelet kapott csokalyi Fényes család leszármazottja. Édesapja, Fényes Loránd mérnök volt, aki vonzódott a művészethez, Ady Endre törzsasztalához tartozott Nagyváradon és nótaszerzéssel is foglalkozott. Dédapja volt Fényes Elek. Már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz és édesapja támogatta is ebbéli törekvését. A család Nagyváradról Magyarországra, a Rétságra telepedett át. Fényes Szabolcs gimnáziumi tanulmányait Balassagyarmaton folytatta. Még középiskolás korában hetente többször Budapestre utazott, hogy Siklós Albert magántanítványaként zeneszerzést tanuljon. Az érettségiig hat évfolyamot tudott befejezni.
A nála alig tíz évvel idősebb nagynénje, Fényes Annuska híres gyermekprimadonna volt, az ő ajánlására Sebestyén Géza és Zerkovitz Béla igazgatóknak mutathatta be dalait. Már az 1925-1926-os évadban hírt adtak az újságok arról, hogy a fiatal tehetség darabját, az „Aratóünnep”-et bemutatják, ez azonban nem valósult meg. Első dalát a Rózsavölgyi kiadó tette közzé 1927-ben, majd a következő dalát a „Füst” című filmben Tőkés Anna elénekelte.
Az első színházi sikert a „Maya” bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven – három évig – Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957–1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s párhuzamosan a Vidám Színpad zenei vezetését is ellátta 1949-1957 között.
Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Lemezkiadásra szerződtek vele, a dalok kiválogatása is megtörtént, azonban Mario Lanza hirtelen halála meghiúsította a lemez megjelenését.
Feleségével, Csikós Rózsival a budapesti Orbánhegyi úton lakott évtizedekig, s együtt nyugszanak a Farkasréti temetőben is. 1986. október 27-ei temetésén Lendvay Kamilló és színházi barátai, társai mondtak sírja fölött búcsúbeszédeket.
