A császári és királyi folyami flottilla hajókiemelő egységének fotóalbuma

Lakóhajók a belgrádi Cigány-szigetnél. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

A szárazföldi csapatok átkelését biztosító vontatóhajókból készült híd egyik tagjának biztosítása. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Belgrád városa a Kalemegdan erőddel (egykor Nándorfehérvári vár), előtérben a Száva. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

A szárazföldi csapatok áthaladását segítő hajóhíd. Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

A szárazföldi csapatok áthaladását segítő hajóhíd. Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Kiemelve 1917. szeptember. Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz és a 2-2 uszályon lévő amerikai csavaremelőkhöz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. A kiemelést láncokkal végezték, amelyeket búvárok segítségével erősítettek az elsüllyedt hajóhoz. Emelés közben a vizet és az iszapot a mentőhajók gőzszivattyúinak segítségével távolították el. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla – bár hajói számában és méretében is messze elmaradt az adriai flottától – a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek (ellentétben a tengereket szelő társaikkal) a szárazföldi hadsereg, azon belül is jellemzően az adott frontszakasz parancsnoka alárendeltségében kaptak feladatokat. Az 1916—17—18 években, a háború folyamán a harcvonalak mentén levő viziúton elsüllyedt járművek kiemelését is végezték. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla – bár hajói számában és méretében is messze elmaradt az adriai flottától – a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek (ellentétben a tengereket szelő társaikkal) a szárazföldi hadsereg, azon belül is jellemzően az adott frontszakasz parancsnoka alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt, amely hidászokból és hajósokból állt. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek a szárazföldi hadsereg, azon belül is jellemzően az adott frontszakasz parancsnoka alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt, amely hidászokból és hajósokból állt. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az ország földrajzi helyzetéből adódóan a magyar hadihajózás legfontosabb színtere a Duna volt. Az első világháború során a császári és királyi Duna-flottilla – bár hajói számában és méretében is messze elmaradt az adriai flottától – a legaktívabb, legtöbbször harcba vetett része volt az osztrák–magyar haditengerészetnek. A Dunán és a Száván tevékenykedő folyami egységek (ellentétben a tengereket szelő társaikkal) a szárazföldi hadsereg, azon belül is jellemzően az adott frontszakasz parancsnoka alárendeltségében kaptak feladatokat. A hajókiemelő egység a világháború során elsüllyesztett dunai hadihajók, személy- és teherszállító hajók kiemelésére, javítására szakosodott katonai egység volt. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

A honfoglalás ezeréves évfordulójának emlékére született emlékmű Zimonyban. Keleti oldalán a tüzérség által megrongálva. 1895 nyarán, a Thaly Kálmán által vezetett bizottság Zimony városába látogatott, ahol a város polgármestere engedélyt adott arra, hogy a Hunyadi-vár romjai között emlékművet állítsanak a millennium tiszteletére. A 37 méter magas donjon-szerű építmény két oldaltornya között oroszlánok őrizték Hungária ülőalakos szobrát, a mögötte magasló főtorony tetején kiterjesztett szárnyú bronzból készült turul vigyázta a vidéket. A kőszobrok Róna József alkotásai, míg a 4,5 méteres fesztávolságú turul – a munkácsi párja – Bezerédy Gyula munkája volt. Az emlékmű 1896-ra elkészült, ünnepélyes felavatására szeptember 20-án került sor. Felavatását követően a köztudatban Hunyadi-toronyként, mint a törökverő hadvezér halálának helyét jelölő emlékmű vált ismertté. Az első világháborúban a tornyot több belövés is érte, de komolyabb sérülést nem szenvedett. 1924 pünkösdjén azonban szerb fiatalok megrongálták a tornyot, leverték a díszeket, a szobrokat, levésték a feliratot. Később a tornyot felújították, ma kilátóként és galériaként működik. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Csoportkép a honfoglalás ezeréves évfordulójának emlékére született emlékmű előtt Zimonyban. 1895 nyarán, a Thaly Kálmán által vezetett bizottság Zimony városába látogatott, ahol a város polgármestere engedélyt adott arra, hogy a Hunyadi-vár romjai között emlékművet állítsanak a millennium tiszteletére. A 37 méter magas donjon-szerű építmény két oldaltornya között oroszlánok őrizték Hungária ülőalakos szobrát, a mögötte magasló főtorony tetején kiterjesztett szárnyú bronzból készült turul vigyázta a vidéket. A kőszobrok Róna József alkotásai, míg a 4,5 méteres fesztávolságú turul – a munkácsi párja – Bezerédy Gyula munkája volt. Az emlékmű 1896-ra elkészült, ünnepélyes felavatására szeptember 20-án került sor. Felavatását követően a köztudatban Hunyadi-toronyként, mint a törökverő hadvezér halálának helyét jelölő emlékmű vált ismertté. Az első világháborúban a tornyot több belövés is érte, de komolyabb sérülést nem szenvedett. 1924 pünkösdjén azonban szerb fiatalok megrongálták a tornyot, leverték a díszeket, a szobrokat, levésték a feliratot. Később a tornyot felújították, ma kilátóként és galériaként működik. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az első világháborúban elhunyt német és szerb katonák sírjainál, Čukaricában. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

Az első világháborúban elhunyt német és szerb katonák sírjainál, Čukaricában. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.

A régi Orsova látképe, amely a Vaskapu I. vízerőmű felépítésekor(1972) víz alá került Ada Kaleh szigetével együtt. Fotó az "ALBUM der K.u.K. SCHIFFSHEBEFORMATION" című albumból.