Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak betonburkolati építése

Munka megtekintése. A kalapját a kezében fogó, bajszos úriember Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke, nyíllal megjelölve Dobolyi Tibor az Öntözésügyi Hivatal főépítésvezetője. Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Munka megtekintése. A kalapját a kezében fogó, bajszos úriember Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke. Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. tűvibrátor: Építőipari gép, amelynek vibráló feje a rezgések segítségével csökkenti a betonrészecskék egymás közötti súrlódását. Ennek következtében a betonban levő felesleges vízmennyiség a beton felületén kiválik, elkülönül, így a betonanyag tömörebbé válik. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.

Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.