Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. A homokmedencék befolyási oldalán elhelyezett ún. durvarács, amelynek rácsköze 100 mm volt, a finom szűrőrácsban esetlegesen kárt okozó, nagyobb úszótárgyak távoltartására szolgált.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. A szennyvízszűrő rács a szennyvíz vegyi hatásainak ellenálló különleges alumínium ötvözetből készített szűrőrácsozatból állt, melynek hézagjai 10 mm-esek voltak. Az ún. mozgórácsokról kiszűrt szemetet szállítószalag segítségével emelték ki, majd vastartálykocsikba ürítették. A homokfogó medencék és a szennyvíztisztító épület belső falai csempével voltak borítva, így azokat vízsugárral tudták öblíteni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. A szennyvízszűrő rács a szennyvíz vegyi hatásainak ellenálló különleges alumínium ötvözetből készített szűrőrácsozatból állt, melynek hézagjai 10 mm-esek voltak. Az ún. mozgórácsokról kiszűrt szemetet szállítószalag segítségével emelték ki, majd vastartálykocsikba ürítették. A homokfogó medencék és a szennyvíztisztító épület belső falai csempével voltak borítva, így azokat vízsugárral tudták öblíteni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. A szennyvízszűrő rács a szennyvíz vegyi hatásainak ellenálló különleges alumínium ötvözetből készített szűrőrácsozatból állt, melynek hézagjai 10 mm-esek voltak. Az ún. mozgórácsokról kiszűrt szemetet szállítószalag segítségével emelték ki, majd vastartálykocsikba ürítették. A homokfogó medencék és a szennyvíztisztító épület belső falai csempével voltak borítva, így azokat vízsugárral tudták öblíteni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. Az ún. mozgórácsokról kiszűrt szemetet szállítószalag segítségével emelték ki, majd vastartálykocsikba ürítették. A homokfogó medencék és a szennyvíztisztító épület belső falai csempével voltak borítva, így azokat vízsugárral tudták öblíteni.

Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el.