Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai

Az építőtábori mozgalom 1958 nyarán indult meg, azzal a céllal, hogy a szocialista gazdaságban végzett hasznos építőmunka mellett megfelelő ideológiai képzést is kapjanak az iskolások. Az építőtáborok résztvevői gyakran vettek részt nagyszabású árvízvédelmi munkálatokban, vagy különböző vízügyi beruházások létrejöttében. Az egyik első ilyen munka volt például a Hanság lecsapolása. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Az építőtábori mozgalom 1958 nyarán indult meg, azzal a céllal, hogy a szocialista gazdaságban végzett hasznos építőmunka mellett megfelelő ideológiai képzést is kapjanak az iskolások. Az építőtáborok résztvevői gyakran vettek részt nagyszabású árvízvédelmi munkálatokban, vagy különböző vízügyi beruházások létrejöttében. Az egyik első ilyen munka volt például a Hanság lecsapolása. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Az építőtábori mozgalom 1958 nyarán indult meg, azzal a céllal, hogy a szocialista gazdaságban végzett hasznos építőmunka mellett megfelelő ideológiai képzést is kapjanak az iskolások. Az építőtáborok résztvevői gyakran vettek részt nagyszabású árvízvédelmi munkálatokban, vagy különböző vízügyi beruházások létrejöttében. Az egyik első ilyen munka volt például a Hanság lecsapolása. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Az építőtábori mozgalom 1958 nyarán indult meg, azzal a céllal, hogy a szocialista gazdaságban végzett hasznos építőmunka mellett megfelelő ideológiai képzést is kapjanak az iskolások. Az építőtáborok résztvevői gyakran vettek részt nagyszabású árvízvédelmi munkálatokban, vagy különböző vízügyi beruházások létrejöttében. Az egyik első ilyen munka volt például a Hanság lecsapolása. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Az építőtábori mozgalom 1958 nyarán indult meg, azzal a céllal, hogy a szocialista gazdaságban végzett hasznos építőmunka mellett megfelelő ideológiai képzést is kapjanak az iskolások. Az építőtáborok résztvevői gyakran vettek részt nagyszabású árvízvédelmi munkálatokban, vagy különböző vízügyi beruházások létrejöttében. Az egyik első ilyen munka volt például a Hanság lecsapolása. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Az építőtábori mozgalom 1958 nyarán indult meg, azzal a céllal, hogy a szocialista gazdaságban végzett hasznos építőmunka mellett megfelelő ideológiai képzést is kapjanak az iskolások. Az építőtáborok résztvevői gyakran vettek részt nagyszabású árvízvédelmi munkálatokban, vagy különböző vízügyi beruházások létrejöttében. Az egyik első ilyen munka volt például a Hanság lecsapolása. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Lázbérci-víztározó Észak-Magyarország egyik legnagyobb víztározója, melyet a Bán-patak felduzzasztásával azért hoztak létre, hogy biztosítsa a Sajó-völgyi iparvidék (Ózd és Kazincbarcika) vízszükségletét, valamint ellássa a környező településeket ivóvízzel. A 6,2 millió m³ víztömegű mesterséges tó fontos szerepet játszik a környék életében. Területe az 1975-ben létrehozott Lázbérci Tájvédelmi Körzet része, amely Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Lázbérci-víztározó Észak-Magyarország egyik legnagyobb víztározója, melyet a Bán-patak felduzzasztásával azért hoztak létre, hogy biztosítsa a Sajó-völgyi iparvidék (Ózd és Kazincbarcika) vízszükségletét, valamint ellássa a környező településeket ivóvízzel. A 6,2 millió m³ víztömegű mesterséges tó fontos szerepet játszik a környék életében. Területe az 1975-ben létrehozott Lázbérci Tájvédelmi Körzet része, amely Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Lázbérci-víztározó Észak-Magyarország egyik legnagyobb víztározója, melyet a Bán-patak felduzzasztásával azért hoztak létre, hogy biztosítsa a Sajó-völgyi iparvidék (Ózd és Kazincbarcika) vízszükségletét, valamint ellássa a környező településeket ivóvízzel. A 6,2 millió m³ víztömegű mesterséges tó fontos szerepet játszik a környék életében. Területe az 1975-ben létrehozott Lázbérci Tájvédelmi Körzet része, amely Észak-Magyarország első ilyen védettségű tájegysége. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A felületi öntözés a legősibb vízpótlási megoldás, alkalmazásakor a víz gravitációs úton áramlik és kerül be a talajba. Legegyszerűbb módja az öntözendő terület időszakos elárasztása, de barázdák, árkok rendszerével irányítani, szabályozni is lehet a terület vízpótlását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A felületi öntözés a legősibb vízpótlási megoldás, alkalmazásakor a víz gravitációs úton áramlik és kerül be a talajba. Legegyszerűbb módja az öntözendő terület időszakos elárasztása, de barázdák, árkok rendszerével irányítani, szabályozni is lehet a terület vízpótlását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Esőztető öntözéssel a víz a természetes esőhöz hasonlóan a levegőből, cseppek formájában jut a növényre, illetve a talajra. A szivattyúkkal továbbított vizet öntözőfejek vagy vízágyúk juttatják ki a növényekre. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A víztározó 1965-66-ban épült az öntözés biztosítása és halászat céljából. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A víztározó 1965-66-ban épült az öntözés biztosítása és halászat céljából. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Bársonyos-öntöző-főcsatorna Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el. A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére. A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését. A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el. A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére. A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését. A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el. A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére. A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését. A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszavalki szivattyútelep a 60-as években készült, mivel a síkvidéki területen jelentős problémát okozott a rendkívüli időjárás következtében lezúduló csapadék és a Tiszai árvizek idején megemelkedő belvízszint. A szivattyútelep a belvizek befogadóba történő átemelését látta el. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszavalki szivattyútelep a 60-as években készült, mivel a síkvidéki területen jelentős problémát okozott a rendkívüli időjárás következtében lezúduló csapadék és a Tiszai árvizek idején megemelkedő belvízszint. A szivattyútelep a belvizek befogadóba történő átemelését látta el. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszavalki szivattyútelep a 60-as években készült, mivel a síkvidéki területen jelentős problémát okozott a rendkívüli időjárás következtében lezúduló csapadék és a Tiszai árvizek idején megemelkedő belvízszint. A szivattyútelep a belvizek befogadóba történő átemelését látta el. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.