A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat létesítményei

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Dombrádi szivattyútelep 1915-ben épült azért hogy, a Felsőszabolcsi belvízrendszer felső területének belvizeit a Tiszába átemelje.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. Az 1846-ban megalakult Felsőszabolcsi társulat számára nagy gondot jelentett a nyírségi dombokról lezúduló víz, amely az amúgy is lápos és mocsaras Rétközt sújtotta. Ezért egy övcsatorna építtetését kezdeményezték, amely a nyírségi vizeket a Tiszába szállítja. 1879-ben megalakult Nyírvíz Szabályozó Társulat, amellyel a Felsőszabolcsi Társulat egyezséget kötött az övcsatorna megépítését, valamint fenntartását illetően. Ennek értelmében a Felsőszabolcsi Társulat vállalta az építését, melyhez a Nyírvíz Szabályozó Társulat 250. 000.-Ft-al járult hozzá, és kötelezte magát a további fenntartásra. A tulajdonjogról a Nyírvíz Társulat pedig lemondott a Felsőszabolcsiak javára. Az övcsatorna építése 1879 őszén kezdődött el és 1882. novemberében fejeződött be. A Felsőszabolcsi Társulat azt két évvel később - a munkássága iránti tiszteletből - az 1884-ben elhunyt elnökéről „Lónyay - Főcsatornának” nevezte el.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. Az 1846-ban megalakult Felsőszabolcsi társulat számára nagy gondot jelentett a nyírségi dombokról lezúduló víz, amely az amúgy is lápos és mocsaras Rétközt sújtotta. Ezért egy övcsatorna építtetését kezdeményezték, amely a nyírségi vizeket a Tiszába szállítja. 1879-ben megalakult Nyírvíz Szabályozó Társulat, amellyel a Felsőszabolcsi Társulat egyezséget kötött az övcsatorna megépítését, valamint fenntartását illetően. Ennek értelmében a Felsőszabolcsi Társulat vállalta az építését, melyhez a Nyírvíz Szabályozó Társulat 250. 000.-Ft-al járult hozzá, és kötelezte magát a további fenntartásra. A tulajdonjogról a Nyírvíz Társulat pedig lemondott a Felsőszabolcsiak javára. Az övcsatorna építése 1879 őszén kezdődött el és 1882. novemberében fejeződött be. A Felsőszabolcsi Társulat azt két évvel később - a munkássága iránti tiszteletből - az 1884-ben elhunyt elnökéről „Lónyay - Főcsatornának” nevezte el.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A 14. számú gátőrház, a gátőrház mellett lépcsőn egy férfi áll.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Kétérközi szivattyútelepet a Belfő-csatornán építették azért, mert a mezőgazdasági területek egyre nőttek és meg kellett oldani a mocsarak gyorsabb lecsapolását. A szivattyútelep segítségével nőtt az átemelő-kapacitás és a belvizeket gyorsabban el lehetett vezetni.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Rétköz belvizeinek a Tiszába való szabályozott bevezetéséhez zsilipekre és szivattyútelepekre volt szükség. 1858-ban Bercel és Paszab között kockakövekből meg is épült az első zsilip, de egy árvíz súlyosan megrongálta. Ezt követően fazsilippel próbálkoztak – de ez sem bizonyult időállónak. Majd 1870-ben Meiszner Ernő tervei alapján elkészült egy masszív szerkezet, amely már alkalmas volt arra, hogy a 20. század elején megerősítsék, majd egy belső zsilippel és ellennyomó medencével kiegészítve sikerrel álljon ellen a nagyobb nyomásnak is. A zsilip egészen a tiszalöki duzzasztógát üzembe helyezéséig (1954-ig) működött - ezután annyira megemelkedett a folyó vízszintje, hogy megszűnt a gravitációs elven működő zsilip használhatósága.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Rétköz belvizeinek a Tiszába való szabályozott bevezetéséhez zsilipekre és szivattyútelepekre volt szükség. 1858-ban Bercel és Paszab között kockakövekből meg is épült az első zsilip, de egy árvíz súlyosan megrongálta. Ezt követően fazsilippel próbálkoztak – de ez sem bizonyult időállónak. Majd 1870-ben Meiszner Ernő tervei alapján elkészült egy masszív szerkezet, amely már alkalmas volt arra, hogy a 20. század elején megerősítsék, majd egy belső zsilippel és ellennyomó medencével kiegészítve sikerrel álljon ellen a nagyobb nyomásnak is. A zsilip egészen a tiszalöki duzzasztógát üzembe helyezéséig (1954-ig) működött - ezután annyira megemelkedett a folyó vízszintje, hogy megszűnt a gravitációs elven működő zsilip használhatósága.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Rétköz belvizeinek a Tiszába való szabályozott bevezetéséhez zsilipekre és szivattyútelepekre volt szükség. 1858-ban Bercel és Paszab között kockakövekből meg is épült az első zsilip, de egy árvíz súlyosan megrongálta. Ezt követően fazsilippel próbálkoztak – de ez sem bizonyult időállónak. Majd 1870-ben Meiszner Ernő tervei alapján elkészült egy masszív szerkezet, amely már alkalmas volt arra, hogy a 20. század elején megerősítsék, majd egy belső zsilippel és ellennyomó medencével kiegészítve sikerrel álljon ellen a nagyobb nyomásnak is. A zsilip egészen a tiszalöki duzzasztógát üzembe helyezéséig (1954-ig) működött - ezután annyira megemelkedett a folyó vízszintje, hogy megszűnt a gravitációs elven működő zsilip használhatósága.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legrégebbi gőzüzemű szivattyútelepe a tiszaberceli telep, melyet 1896-ban építettek. Legfőbb szerepe az volt, hogy a Rétköz belvizeit összegyűjtő Belfő csatorna vizeit magas tiszai vízállás esetén is át lehessen emelni a folyóba. 1967-ben a gőzüzemű telep mellett egy elektromos meghajtású szivattyútelepet is építettek, a régit pedig 1983-ban ipari műemlékké nyilvánították.

Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legrégebbi gőzüzemű szivattyútelepe a tiszaberceli telep, melyet 1896-ban építettek. Legfőbb szerepe az volt, hogy a Rétköz belvizeit összegyűjtő Belfő csatorna vizeit magas tiszai vízállás esetén is át lehessen emelni a folyóba. 1967-ben a gőzüzemű telep mellett egy elektromos meghajtású szivattyútelepet is építettek, a régit pedig 1983-ban ipari műemlékké nyilvánították.