Tiszalöki vízlépcső építése

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Háttérben az utófenék betonozása készül. Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fölötte a talajvízszint-süllyesztő szívócsővel és háttérben a betongyárral. Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

A háromféle betonadalék anyag és a cement Sawo berendezésen keresztül kg-ra mérve került a Jaeger keverőkbe. A betongyár napi teljesítménye 400 m3 volt. Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

A képen a parti elevátor látszik. Később helyette úszó elevátor készült. Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe..

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.

Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.