Buzgár feltárás az 1954. évi árvíz után a Szigetközben

A Duna magyarországi szakaszán 1954 júliusában áradás kezdődött. A legveszélyesebb helyzet a Szigetközben alakult ki, ahol szinte azonnal el is rendelték a legmagasabb fokú készültséget. Buzgár: A töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a töltés (gát) mögött, a mentett oldalon alulról fölfelé irányuló szivárgásokból, (áramlásból) kialakult, koncentrált, finom szemcséjű talajjal kevert vízfeltörés. A buzgár közvetve töltésszakadást is előidézhet. Hagyományos védekezés ellene a homokzsákból épített ellennyomó medence. Az árvíz levonulása után feltárást végeznek, hogy megtudják, pontosan mi okozhatta a buzgár kialakulását.

A Duna magyarországi szakaszán 1954 júliusában áradás kezdődött. A legveszélyesebb helyzet a Szigetközben alakult ki, ahol szinte azonnal el is rendelték a legmagasabb fokú készültséget. Buzgár: A töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a töltés (gát) mögött, a mentett oldalon alulról fölfelé irányuló szivárgásokból, (áramlásból) kialakult, koncentrált, finom szemcséjű talajjal kevert vízfeltörés. A buzgár közvetve töltésszakadást is előidézhet. Hagyományos védekezés ellene a homokzsákból épített ellennyomó medence. Az árvíz levonulása után feltárást végeznek, hogy megtudják, pontosan mi okozhatta a buzgár kialakulását.