KDS tárgyak

Széchenyi István és Vásárhelyi Pál nevére kiállított hivatalos útlevél az 1833-as téli nyugat-európai körútjukra. Az útlevelet visszatérésükkor Eszterházy Pál herceg töltötte ki. 1834. tavaszi utazásukat az útlevélen szereplő országok és fejedelemségek pecsétjei alapján jól követni tudjuk. Fólió formátumú, szürke, nyomtatott útlevél, hivatalos vízumpecsétekkel és aláírásokkal. Nyelv: francia; német. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

A Petőfi személyszállító gőzhajó 1:50 arányú léptékhelyes modellje. Eredetijét 1918-ban a MFTR Komáromi hajógyárában kezdték építeni. Az új hajó tervezett neve Jenő Főherceg volt, de elkészültekor 1923-ban az újpesti hajógyárban már a Szent László nevet kapta. 1950-ben kapta a Petőfi nevet, így üzemelt leállításáig, 1983-ig. Ez volt az utolsónak leállított magyar gőzhajó. A modell készítőjének személyes kötődése miatt esett a választása erre a hajóra, mivel gyermekkorában többször is utazott rajta. A makett elkészítése során nagy gondot okozott a rajzok, dokumentációk beszerzése, végül a hajó jelenlegi tulajdonosa, a Zoltán Alapítvány segített a szükséges adatok beszerzésében. A fellelhető régi fényképek is sokat segítettek, ezeket hivatásos hajósok, gyűjtők bocsátották rendelkezésére. A makett anyagául 0,2 mm-es vörösréz valamint 0,2 mm-es horganyzott vaslemezt választott, mert így jól tudta utánozni az eredeti hajótest átlapolással készített külhéját, valamint az anyagvastagságok is közelebb állnak a valósághoz. Az egész hajó forrasztással készült, a sok utómunkát ( forrasztási nyomot eltüntetendő reszelést, csiszolást) igénylő alkatrészeket rézből, a többit ónozott vaslemezből készítette. A korlátok és a mentőpadok 0,15-ös félkemény sárgaréz lemezből fotómaratással készültek. A fa alkatrészek cseresznyefából, a főfedélzet burkolata, valamint a könyöklők cseresznye furnérból készültek.

Három deciliteres, golyózárral ellátott üveg, rajta felirat: Mechler Jakab Szikvízgyára Lábatlan. Amerikai mintára az 1880-as évektől Magyarországon is gyártottak gyümölcsszörppel ízesített szénsavas üdítőitalokat. Ezeket németesen kraherlinek hívták. Három deciliteres, golyózáras üvegben árulták. A golyót a szénsavnyomás tartotta fenn az üveg szájában, amit kisujjal vagy külön erre gyártott eszközzel be kellett nyomni, a golyó megakadt egy belső peremen, és ezután lehetett inni belőle. Egészen a második világháborúig gyártották a szódások.

Széchenyi Ödön (Gróf Széchenyi István kisebbik fia), török pasa fémkerettel ellátott névjegykártyája, rajta függő miniatűr dísztőr. A névjegy török és francia nyelven tartalmazza a tulajdonos adatait.

A Ganz-Danubius Kereskedelmi Kft. által 2001-ben gyártott forgógémes, önjáró úszódaru léptékhelyes makettje. Fehér alaplapra rögzítve.

Az SMS Leitha (1871) vagy más néven Lajta monitor léptékhelyes 1:50 méretarányú makettje. A monitor egy páncélozott hadihajótípus, melyet eredetileg sekély vizekben és folyókon használtak. A makett eredetijét 1871-ben építették és 1921-ig teljesített katonai szolgálatot. Ezt követően Korneuburgban leszerelték róla a fegyvereket és a csupasz hajótestet elárverezték. Így került a Dunakotró és Gőzhajózási Vállalathoz, ahol elevátorhajóként használták és József Lajos névre keresztelték. A II. vh. után a vállalattal együtt államosították, ezt követően a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalatnál FK-201-es néven dolgozott tovább. Szolgálati ideje alatt többször is felújították és módosították, de a hajótest eredeti szerkezete lényegében nem változott. 1992-ben védetté nyilvánították és 1993-ban a HM Hadtöréneti Intézet és Múzeum tulajdonába került, 2010 óta Múzeumhajóként üzemel.

1853M típusú utászkard, gátőrök gyakori felszerelési tárgya volt a 19. század végén, 20. század elején.

Norton típusú, kézi működtetésű kútszerkezet felszíni része, rajta CSELE felirat.

Üveg olajozó szelence, üvegen felirat: 310 gr. Az olajozók elmaradhatatlan kellékei voltak a gőzüzemű szerkezeteknek, hajóknak, mozdonyoknak, szivattyútelepek gőzgépeinek.

Elsősorban gabonaszállításra használt, gyakran 60-80 méter hosszú fahajó 1:50 méretarányú léptékhelyes makettje. Árral szemben emberi vagy állati erővel a partról vontatták. Nevét minden bizonnyal az orrán elhelyezett, nagybőgő nyakára emlékeztető díszről kapta.

Adott nagyságú szögek megrajzolására, illetőleg megrajzolt szögek lemérésére szolgáló műszer.

Topográfiai felvételek készítésére szolgáló mérnöki műszer, rátéttel és talpas libellával. Klipp Alajos m. kir. műsz. főtanácsos hagyatékából.

Vízzel feltölthető, spirituszégővel működésbe hozható, valószínűleg tanulmányi célú gőzgép-modell a 20. század első feléből.

Az 1838. évi nagy dunai árvíz hatalmas károkat okozott Óbudán is. Az alacsonyabban fekvő részeket több méteres víz borította, s betört az ár az óbudai zsidó hitközség gyönyörű új templomába is. Ennek emlékét őrizte ez a fehér márványból faragott, aranyozott árvíztábla a zsinagóga belső falán. Az árvíz szintjét a tábla közepén lévő vonalra jobbról balra mutató jobb kéz jelöli. Héber nyelvű szövege, mely az Ószövetség Józsué könyve IV. fejezet 6. versének soraival kezdődik: ¨És lészen, ha megkérdezik holnap gyermekeitek, mi ez a kő templomotokban, így szóljatok: Az utolsó nemzedék is hallja, hogy a Duna vize eddig ért.¨ A tárgy azután került a múzeumba, hogy a zsinagógát az 1970-es években televízióstúdióvá építették át.

A vízsebesség mérése során az áramló víz adott idő alatt megtett útját határozzák meg valamilyen műszer, mérőműtárgy segítségével. A forgóműves vízsebességmérők, mérőszárnyak a víz haladó mozgását különböző forgóalkatrészekkel forgómozgássá alakítják át és lehetővé teszik, hogy a műszer fordulatszámából a sebesség számítható legyen.

A városi házakban a vezetékes vízellátás létrejötte után megjelentek a fürdőszobák. A 19. század fordulóján már hazánkban is vastag katalógusokból kínálták a fürdőszobai berendezéseket és felszereléseket. Kék mintás festett fajansz. Téglalap alaprajzú, mosdásra egy félgömb alakú középső rész használható (átmérője 345 mm). Mintája: mezei virágokból és levelekből álló együttesek, elszórt pillangókkal. Külső és alsó része díszítetlen. A lefolyó és dugója sárgaréz. A túlfolyó kialakítása a saját anyagból (fajansz) került kialakításra. A mosdó két oldalán szappan és szivacs lerakására kialakított részek vannak.

Gyártási száma: No 3840. A távcsövön kötött libella van. A vízszintes kör skálája 360 fokra van beosztva, fokonként. A pontos leolvasást nóniusz skála segíti. A függőleges beállítás Stampfer-csavarral történik, magassági kör nincs. Jellemzői a doboz felirata szerint: D=C1 cos2 a+k, C=100, k=0,260 M. Bőrtokkal, vállszíjjal, sötétkék bársony béléssel.

Gróf Széchenyi Pál hagyatékából származó, díszesen faragott, bőr ülőfelülettel ellátott karosszék, fakeretes, bőr bevonatos támlával, faragott, fa kartámlákkal. Sárgaréz virágok, mint kárpitos szögek.

Saját bőrrel bevont fadobozban. Eredeti gyártási száma 2628. A Vízrajzi Intézet egykori tulajdonából. Három talpcsavaros.

Területmérő műszer, fa dobozzal. Szabálytalan alakú, viszonylag kisebb területek igen pontos mérésére alkalmas műszer. A sárgaréz alaplemezen három sín van, a síneken kocsiszerkezet húzható előre és hátra. A kocsiszerkezethez kapcsolódik egy fekvő, s a sínekre merőleges irányban elmozgatható fémléc, a vonó. A vonó egyik végén van a papírig hajló mérőcsúcs. A mérőcsúcs a mérendő idom kerületén mozog a vonóval együtt. A kocsiszerkezet közepén álló tengely körül egy kis henger, s ezzel merev kapcsolatban egy nagyobb átmérőjű 170 mm, felül papírral leragasztott üvegkorongot találunk. Az üvegkorong felső lapján nyugszik a mérőkerék. A keréken található számlálószerkezet a kerék fordulatait rögzíti.

A mérőóra metszete egy átfolyó rendszerű, forgólapátos (szárnykerekes),fémházas óraszerkezetű mennyiségmérő. Az átáramló víz által mozgatott szárnyaskerék fordulatszámát a víztéren kívül elhelyezett óraszerkezet mutatói a tizedes, az egyesek, a tizesek, a százasok, valamint az ezresek, és végül a köbméterek mérőszámait mutatják. Eredetileg az óraszerkezet mutatói üveglap alatt helyezkedtek el, melynek párásodását egy külön beépített, némely típusnál filclappal ellátott törlőlapáttal lehet megszüntetni. Mivel a metszetnél az üveglap hiányzik, a tisztítószerkezet megoldása nem ismert. Kis faládikában. A vízmérő óra metszete egy előszűrős, 13 m/m (3/4˝) csatlakozási méretű, a Budapesti Vízmérő Betéti Társaság, Kunz F. I. Bors u. 14.sz., Oszt. Magy. Szab. 40754/42716 181633. sz. sárgaréz öntvényű darabjából készült.

Hordóba épített, kézi hajtású mosógép. A fa testhez fém fogaskerék forgató részek csatlakoznak. Háromlábú fa állványra ferde helyzetben szerelve. Fedelére szerelték azt a mechanizmust, amely a ruhák, illetve a víz lötykölését végezte. A belsejében lévő, a ruhákat, és a vizet lötykölő lapátokat használója egy kar segítségével ide-oda mozgathatta. A munka megkönnyítésére fogasléc áttételt iktattak közbe. Nyitáskor a fedőlappal együtt az egész szerkezet kiemelhető. Alsó részén egy dugó kihúzásával ereszthették le az elhasznált vizet.

A felszíni és felszín alatti vizeink mennyiségét, minőségét, állapotát, és ezek változásait a különböző vízrajzi tevékenységekkel ismerhetjük meg. Ide tartozik a vízsebesség mérése is, ami során az áramló víz adott idő alatt megtett útját határozzák meg valamilyen műszer, mérőműtárgy, vagy úszó segítségével. Régi száma: D 9 2189. A készülék küllős szárnyainak két vitorlája csavarfelület alakú. A szárny által meghajtott tengely csavarja 100 fogú fogaskerékkel állandó összekapcsolásban van. A szárny teljes fordulata 1 foggal viszi előre a fogaskereket. Elektromos kontaktus érintkezést a fogaskerékben átlósan elhelyezett 2 pecek adja. A lebocsátás kötéllel és kettős koronggal történt. A szabályos téglalap alakú kormánylapát felerősítése a mérőtesthez 2 csavarral történik. A műszertesten, tengelyen és a fogaskeréken ¨2¨ beütött szám található. Az egész műszer rézötvözet, csak a 2 kormánylapát és a kettőskorong acél. Utóbbi kettő és a szárnyvitorlák feketére festettek.

M 1:50 méretarányú hajómodell, melynek eredetije a Balaton első gőzhajója volt. Az eredeti hajó részeit külön szállították Balatonfüredre, itt szerelték össze. 40 lóerős gőzgépét például az angliai Penn gyárból hozatták. Vízrebocsátása 1846. szeptember 21-én történt, Széchenyi István 55. születésnapján. Nevét Kisfaludy Károly költőről kapta. A háromszáz férőhelyes utasszállító gőzősön ebédlő és könyvtár is volt. 1847 tavaszától beindultak a rendszeres járatok. 1869-ben a gőzös favázas testét vasra cserélték. 1887-ig üzemelt.