Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai

A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. Az egyik gépcsoport idővel teljesen elavult, ezért az 1960-as években fejlesztésekre volt szükség. Mai formáját a '80-as években nyerte el, amikor is beépítésre került még 6 db egyenként 1,33 m3/s teljesítményű MLP500 típusú elektromos szivattyúegység is. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. Az egyik gépcsoport idővel teljesen elavult, ezért az 1960-as években fejlesztésekre volt szükség. Mai formáját a '80-as években nyerte el, amikor is beépítésre került még 6 db egyenként 1,33 m3/s teljesítményű MLP500 típusú elektromos szivattyúegység is. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. Az egyik gépcsoport idővel teljesen elavult, ezért az 1960-as években fejlesztésekre volt szükség. Mai formáját a '80-as években nyerte el, amikor is beépítésre került még 6 db egyenként 1,33 m3/s teljesítményű MLP500 típusú elektromos szivattyúegység is. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. Az egyik gépcsoport idővel teljesen elavult, ezért az 1960-as években fejlesztésekre volt szükség. Mai formáját a '80-as években nyerte el, amikor is beépítésre került még 6 db egyenként 1,33 m3/s teljesítményű MLP500 típusú elektromos szivattyúegység is. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Gőzüzemű szivattyútelep gépháza Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Belvízvédelmi, gőzüzemű szivattyútelep. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Beszédet mond Dégen Imre államtitkár. 1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Szintezési munkálatok. A magasságmérés talán leggyakrabban alkalmazott módszere a szintezés. Két pont magasságkülönbségét módunkban van rögtön meghatározni, amint képesek vagyunk a pontok felett egy vízszintes síkot kitűzni. Ugyanis, ha a két pontnak e vízszintes síktól számított függőleges távolságait megmérjük és egymásból levonjuk, megkapjuk a két pont magasságkülönbségét. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Az árvíz levonultával a folyó mentén felszedik a homokzsákokat, melyeket aztán kiürítenek, kimosnak és kiteregetnek száradni. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Fakadó víz: Magasabb felszínű víztérből az alacsonyabb terepre szivárgó járatokon át, anyagkimosás nélkül feltörő víz, vagy a nyomás tovaterjedése által fölemelt talajvíz. A külső víz és a fakadó víz hőmérsékletének azonossága átszivárgásra, míg különbözősége talajvízszint-emelkedésre utal. Árhullámok gyakori kísérő jelensége, de a magas vezetésű öntözőcsatornák és duzzasztott folyó szakaszok környezetében is gyakran előfordul. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Munkában az Árvízvédelmi Készenléti Szervezet emberei. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Buzgárnak nevezzük azt az árvízi jelenséget, amikor a mentett oldalon víz tör fel és a vízfeltörés szemcsés anyag kimosódásával jár. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Az árvízvédelmi töltések építésénél vizsgálatokkal (helyszíni és laboratóriumi) kell igazolni, hogy a töltésbe beépített talaj anyaga, tömörsége és víztartalma megfelel-e a tervben, illetve a szabványban előírtaknak. A töltés tömörsége akkor kielégítő, ha elegendő számú és gyakoriságú mintavétel és mérés bizonyítja, hogy mind a száraz térfogatsűrűségre, mind a víztartalomra előírt feltételek teljesülnek. Az ún. izotópos módszerrel határozzák meg, hogy az árvízvédelmi gát tömörített talajának mekkora a térfogatsűrűsége és víztartalma. A radioizotópos tömörségmérő műszerek a gyakorlatban előforduló minden talajféleségnél használhatók. A felszín közeli szondák segítségével a talaj, illetőleg földmű felső, 25-35 centiméter vastag rétegének térfogatsúlya mérhető. Mélységi szondák segítségével a mérések 10-12 méterig, vagy még annál is nagyobb mélységig is kiterjeszthetők. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A rőzsét az elmúlt évtizedekben gyakran alkalmazták laza talajú folyófenék, ill. meder- és partoldal védelmére. Lágyított vashuzalt felhasználva a tű segítségével fűzfanyalábokat kötöttek össze, hogy végül egy összefüggő, lepedőszerű rőzseréteget, ún. rőzsepokrócot kapjanak. A pokróc elkészítéséhez a rőzsét kazlakba rakták, melyeket a töltéskoronán helyeztek el egymástól kb. 100 méterre. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A rőzsét az elmúlt évtizedekben gyakran alkalmazták laza talajú folyófenék, ill. meder- és partoldal védelmére. Lágyított vashuzalt felhasználva a tű segítségével fűzfanyalábokat kötöttek össze, hogy végül egy összefüggő, lepedőszerű rőzseréteget, ún. rőzsepokrócot kapjanak. A pokróc elkészítéséhez a rőzsét kazlakba rakták, melyeket a töltéskoronán helyeztek el egymástól kb. 100 méterre. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A rőzsét az elmúlt évtizedekben gyakran alkalmazták laza talajú folyófenék, ill. meder- és partoldal védelmére. Lágyított vashuzalt felhasználva a tű segítségével fűzfanyalábokat kötöttek össze, hogy végül egy összefüggő, lepedőszerű rőzseréteget, ún. rőzsepokrócot kapjanak. A pokróc elkészítéséhez a rőzsét kazlakba rakták, melyeket a töltéskoronán helyeztek el egymástól kb. 100 méterre. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

Földmunkák a Bene-patak rendezése során. A kis vízfolyások vízrendezésének fogalomkörébe azok a vízépítési munkák tartoznak, amelyek a vízfolyások kártételeinek csökkentésére vagy megszüntetésére, az elvizenyősödött völgyfenék lecsapolására, végül a vízgyűjtőn kialakult vízmosások megkötésére irányulnak. Az Északmagyaroroszági Vizügyi Igazgatóság egyes vízfolyásoknál évente végzett valamilyen vízrendezési tevékenységet, melyből kitűnik, hogy ezeknél állandó jelleggel szükségesek voltak a vízrendezési munkálatok. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A kis vízfolyások vízrendezésének fogalomkörébe azok a vízépítési munkák tartoznak, amelyek a vízfolyások kártételeinek csökkentésére vagy megszüntetésére, az elvizenyősödött völgyfenék lecsapolására, végül a vízgyűjtőn kialakult vízmosások megkötésére irányulnak. Az Északmagyaroroszági Vizügyi Igazgatóság egyes vízfolyásoknál évente végzett valamilyen vízrendezési tevékenységet, melyből kitűnik, hogy ezeknél állandó jelleggel szükségesek voltak a vízrendezési munkálatok. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.

A kis vízfolyások vízrendezésének fogalomkörébe azok a vízépítési munkák tartoznak, amelyek a vízfolyások kártételeinek csökkentésére vagy megszüntetésére, az elvizenyősödött völgyfenék lecsapolására, végül a vízgyűjtőn kialakult vízmosások megkötésére irányulnak. Az Északmagyaroroszági Vizügyi Igazgatóság egyes vízfolyásoknál évente végzett valamilyen vízrendezési tevékenységet, melyből kitűnik, hogy ezeknél állandó jelleggel szükségesek voltak a vízrendezési munkálatok. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.