Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét. A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza.

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét. Fordítókorong: A fordítókorong egyes vasúti járművek egyik vágányról a másikra átirányítására vagy megfordítására alkalmas, főként vontatási telepeken használják, ha helyszűke miatt a váltórendszer felépítésére nincs lehetőség.

Cölöpverés istrángos cölöpverővel, amely egy kézi erővel működtetett cölöpverő berendezés. Árvízvédekezés során töltésszakadás elzárásához és szádfalazáshoz gyakran használt, összerakható, fából készült állványzat. A cölöpök leverését egy 150-250 kg súlyú verőkos biztosítja, melyet 6-10 kötél, ún. istráng segítségével felhúznak, majd az alá helyezett cölöpre ejtik. Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Hullámverés elleni töltésvédelem karózott rőzsével. Előtérben egy istrángos cölöpverő, amely egy kézi erővel működtetett cölöpverő berendezés. Árvízvédekezés során töltésszakadás elzárásához és szádfalazáshoz gyakran használt, összerakható, fából készült állványzat. A cölöpök leverését egy 150-250 kg súlyú verőkos biztosítja, melyet 6-10 kötél, ún. istráng segítségével felhúznak, majd az alá helyezett cölöpre ejtik. Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Hullámverés elleni töltésvédelem rőzsével. Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.

Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét. Szentesi szivattyútelep: 1924-26-ban épült Szentes és Csongrád között azért, hogy a Tisza bal parti Kurca-belvízrendszer vizeit emelje át a Tiszába. 1978-ig eredeti formájában működött, majd rekonstruálták. A rekonstrukció a gépházat és a kazánházat nem érintette. Az épületeket és gépi berendezéseket a Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság gondozza, mint ipari műemlékeket.