KDS tárgyak

A Duna térképe a Pesti-szigettől a Csepel-sziget csúcsáig. Jelmagyarázattal. A folyón keresztül 39 keresztszelvényben a mért vízmélységek, több helyen két különböző vízállásnál is felvéve. Szaggatott vonallal a víz sodorvonalát, pontvonallal a legkisebb víz (a budai vízmérce 0 pontja kiterjedését mutatja. A sodorvonal mentén olvashatók a vízsebesség- és vízszínesés-adatok. A folyó mindkét partján a partmagasság egy Vörös László által választott viszonyítósíkhoz mérve. A térkép jobb alsó sarkában a számok használatának magyarázata és egy ismertető található ˝Vízhelyzeti leírása a Duna itt ábrázolt részének˝ címmel. Itt a folyóban lévő akadályokat veszi sorra, majd a fővárost veszélyeztető jeges árvizekről ír. A térkép előkészületeiről maga Vörös László számolt be a Társalkodóban megjelent ˝Egy két szó a Budapest közötti állóhídhoz tett előmunkálatokról˝ című írásában (1832). Később a térkép elkészültét Vörös az Értesítő 1833. 53. számában jelentette meg. Mint az első teljesen magyar munkát a Társalkodó lelkesen üdvözölte. Vörös munkájáról az állóhíd angol tervezői is nagy elismeréssel nyilatkoztak, a korabeli hírlapok pedig ˝palotai s könyvtár szobafal-ékesítésre is˝ ajánlották. Lépték: 1: 7200.

Beszédes József vízépítő mérnök által készített térkép. A lap közepén - a cím alatt - ajánlás olvasható József nádornak és Zichy Ferecnek, aki a szabályozás királyi biztosa volt (1811-1825.) A területen a szabályozási munkálatokat a félreszorítás elvével végezték el. Külzeten a tartalomra utaló latin kéziratos feljegyzés 1826-ból. Tájolás: nyugati Nyelv: latin

Az 1875-ben megalakult, majd 1892-ben újjáalakult Vágbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat átnézetes hossz-szelvénye. A szelvényrajz a Sopornya-Marcelház közötti szakaszt ábrázolja. Különböző színekkel jelöli a meder fenekét, a nyári gátat, a teljes védgátat az 1894. évi nagyvíz felett (ölben megadva), a csatorna beömléseket, a tornóczi és komáromi vízmércéket. A rajz a társulat kiállítási tárgya volt az 1896-os millenniumi (ezredéves) országos kiállítás vízépítészeti pavilonjában. Lépték: 1: 100 000.

Az Országos Építési Főigazgatóság által készített helyszínrajz a pest-budai Duna-szakaszt a belvárosi plébániatemplomtól a Csepel-sziget csúcsáig ábrázolja, feltüntetve a három jégmérés szelvényvonalát. A vonalak jobb oldalán szereplő számértékek a vízmélységet, a bal oldali adatok a jégréteg vastagságát jelölik láb-hüvelyk mértékben. A helyszínrajz alatti egyetlen D-E jelű hossz-szelvény érzékelteti, hogy a Soroksári-Dunaágat a jég fenékig eldugaszolta, s a folyó Promontori ágában is csak csekély szelvényben folyhatott le akadálytalanul a víz. Az eredeti tervrajzot egykor a Vízrajzi Intézet múzeuma őrizte. jelenlegi lelőhelye ismeretlen. A reprodukció a Vízügyi Közlemények 1934/3. számában jelent meg. Gács Lajos hagyatékából. Lépték: 1˝=100˚, 1˝=40˚. Nyelv: magyar

Útitérkép. Leporellószerűen hajtogatott térkép a Római Birodalomban használatos úttérkép 1598-ban készített másolata. Az úttérképek célja az utak irányát, lóváltó helyeket, utak menti szállásokat és településeket ábrázolja, illetve azok egymástól való távolságát jelöli lépésben. Konrad Peutinger kezdte ezeknek az útitérképeknek a másolását, egészében azonban Marcus Welser nyomtatta ki. Nem méretarányos. Nyelv: latin

A Duna vízrendszerét ábrázoló térkép. Bal alsó sarkában a Földközi tenger, a jobb alsó sarkában pedig a Fekete-tenger határolják; egyébként pedig jórészt a kárpátok hegyeinek koszorúja. Nyomtatásban először Marsigli Duna-monográfiájának latin nyelvű kiadásában jelent meg (Amszterdam és Hága, 1726, majd 1741-ben La Hongrie et le Danube címmel Amszterdamban 31) a Duna-monográfiában közzé tett térkép társaságában külön kötetben ismét kiadták, végül az 1744-ben franciául is publikált Duna-monográfiában látott napvilágot. Mivel a Duna-monográfiában található változatra a TAB. 34. azonosítót vésték, a mi térképünk valószínűleg a fent említett későbbi kiadások valamelyikéből származik, mivel ezen az azonosító szám csupán egy arab kettes a lap bal felső sarkában a kereten kívül. Eszmei szerzője L. F. Marsigli, megrajzolója J. C. Müller. A rézmetszés alapjául szolgáló kéziratos változatot Müller 1702-ben rajzolta meg Nürnbergben, ugyanott metszette rézbe G. C. Eimmart. A bal felső sarokban Marsigli fontosnak tartotta felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy a Dunát, a Tiszát, a Szávát, a Marost átszelő kis vonalak azokat a helyeket jelzik, melyeken a folyók szélességét és mélységét megvizsgálta. Ezeket a vonalkákat azonban hiába keressük. Valószínűleg a rézmetsző megfeledkezett róluk. A Duna-monográfia VI. kötetében azonban egy táblázatban külön is közli, hogy hol végezte el ezeket a méréseket, így végül is a mérés helyeit azonosítani tudjuk. A térkép sajátos érdekessége a hegyek koszorúját a Kárpát-medence felett átkötő négy egyenes, melyekkel a szerző azt akarta megmutatni, hogy néhány jelesebb folyónak a medre a Dunához viszonyítva milyen magasan van. Ehhez kapcsolódva egy külön lapon az egyenesek mentén hozza a Kárpát-medence metszet-rajzát illetve kereszt-szelvényét, ezzel alkalma nyílt a vonal által metszett hegyek, völgyek, folyók egymáshoz viszonyított magasságát érzékeltetni: a Duna, Olt, Maros, Szamos, Tisza, Boszna, Drina, Száva, Temes, Verbas, Dráva, Ipoly, Garam és Vág folyók szerepelnek a négy szelvényrajzon. Magasságméréseit barométerrel végezte. (Hetven évvel később, amikor Hell Miksa és Sajnovics János a Vénusznak a Nap előtti elvonulását megfigyelni Vardö szigetére utazott, ugyanígy mérték meg útközben a helyek magasságát. Első tematikus vízrajzi térképünk. Földrajzi koordinátákkal látták el. Lépték: 1: 2 400 000. Nyelv: latin

Helyszínrajz-másolat, amely - idézzük - A városi levéltárban őrzött tervel tökélletesen összhangzonak találtatott. Pest: 1864. november hó 22-én a városi mérnöki hivatal által. A helyszínrajz előterében a Duna-ág, benne 38 hajómalom egymás mögött 560 öl hosszan sorakozva, előttük az erős jégzajlás ellen védő fa ácsolat a meder teljes szélességében. A folyó bal oldalán városi birkalegelő. Egyéb feliratok: Sorkatonai épület, tábori kórház, privát és városi földek; a tervezett losonci vasút vonala és dunai állomása; katonai falerakat; városi vágóhíd; a bakó lakása; a hercegi spódium-gyár. Nyelv: magyar; német Johann Birkl ellenjegyzésével, Szivisz Ferencz és Szumrák (?) aláírásával.

A tervrajz a Dunát a Tiszával összekötő - a hajózást szolgáló - Ferenc-csatornát ábrázolja. Baloldalt a Duna, jobb oldalon pedig a Tisza keresztszelvényét látjuk a legnagyobb és a legkisebb vízállással. Közte a szintkülönbséget áthidaló három zsilip. A tervrajzot részletes ábramagyarázat és műszaki leírás kíséri. Kiss József az 1770-es évektől kamarai mérnökként dolgozott a Duna mentén, különböző vízrendezési, folyószabályozási és mocsár-lecsapolási munkákat végzett. 1786-ban tervet készített a Szivác (Sivac) környéki mocsarak lecsapolásáról, ekkor elvégezte a Duna és Tisza, Apatin és Bácsföldvár közötti terület szintezését is. 1790-ben öccsével, Kiss Gáborral megkezdte a vidék felmérését egy hajózható csatorna megtervezése céljából. Az uralkodó, I. Ferenc (1792–1835) - kiről a csatorna nevét kapta - engedélyezte a csatorna megépítését és 1792. június 11-én a két fivér egy részvénytársaságot hozott létre ˝Ferenc-csatornai kir. szabad hajózási társaság˝ néven.A Ferenc-csatorna létrejöttét a mocsarak lecsapolásának szükségessége, és a XVIII. századi hiányzó közlekedési utak megteremtési igényének köszönheti. A létrehozott csatornának nagy tranzit jelentősége is volt, mert az addigi dunai hajózási útvonalat 227 km-mel rövidítette meg. A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján és felügyeletük mellett. 1802-ben adták át a forgalomnak. Nyelv: német

Az 1838-as árvíz után országos közadakozás indult, aminek keretében ez a térkép is elkészült. Jól látható az a vonal, amely jelzi a vízzel elöntött területek határát. Jobb felső sarkában két táblázat mutatja az elpusztult illetve épen maradt házak számát. Bal sarokban a pesti utcanevek felsorolása városrészenként. Előállítva az 5. tábori tüzérezred költségére. Nyelv: német

Az 1892-ben alakult Szigetközi Ármentesítő Társulat térképe díszes paszpartuban, a társulat kiállítási tárgya volt az 1896-os millenniumi/ezredéves kiállítás vízépítészeti pavilonjában. A térkép a Dunakiliti és Győr közötti szakaszt ábrázolja. Készítője jelölte rajta a zsilipeket, ártéri területeket és a településeket is nevükkel együtt. Lépték: 1: 75 000.

Két lapból álló térkép a történelmi Magyarország városi vízvezetékeit és kútjait mutatja, a 20. század első éveiből. A térkép bal felső sarkában magyarul, díszes formában olvasható le a címe, ugyanez német nyelven - kevésbé díszesebb betűkkel - a jobb felső sarkában. A térkép alsó szélénél található a jelmagyarázat, ugyancsak két nyelven. Lépték: 1: 900 000. Nyelv: magyar; német

A Hofmann testvérek és Maderspach Károly által összeállított Duna-híd tervrajza, melyet a Pest és Buda közötti állandó híd tervezésére kiírt pályázatra nyújtottak be. A 114 méteres híd tervét azonban a bírálók, köztük Széchenyi István, William Tierney Clark a Lánchíd tervével szemben elvetették.

Értesíti Széchenyi Istvánt, hogy a Helytartótanács közlekedési bizottságának elnökévé, valamint királyi biztosává is kinevezik. Feltehetően 1833-ban készült a levél, ugyanis ekkor nevezik ki Széchenyit királyi biztossá. Kéziratos magyar nyelvű levél, sárga színű, vízjeles papíron, gubacstintával. Nyelv: magyar. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Bernhard Antal féle Duna Gőzhajózási Társaság részvényjegye. A Dunán való kizárólagos gőzhajózás jogát Ferenc császár egyik 1813-as dekrétumában annak adta, aki először épít olyan hajót, amely állati erő igénybevétele nélkül, 200 mázsa teherrel a Duna meghatározott szakaszán, árral szemben képes haladni. A magyar konstrukor, Bernhard Antal gőzgép hajtotta hajója, a Carolina, 350 mázsa teherrel is megfelelt az előírásoknak, így Bernhard 1819-ben részvénytársaságot alapított. A képen látható 50 forintos részvényt Széchenyi István nevére állította ki Bernhard Antal. Bernhardt Antal féle Duna Gőzhajózási Társaság részvényjegye (Actien-Schein) + 1 db másolat. Nyelv: német. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

A gőzgép beszerzése ügyében. Tájékoztatja Széchenyit, hogy ˝minden munkás, aki előreviheti az Ön 35 lóerős mozdonyait, nappal & éjjel dolgozik rajtuk, annyira, amennyire az emberi erő elbírja a fáradságot˝. Angol nyelvű kézirat, bal felső sarokban címeres nyomott vízjel. Jól olvasható. Nyelv: angol. Utaló tulajdonnevek: Széchenyi István. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Rámutat annak rendkívüli fontosságára, hogy a Dunán a Vaskapun túlra is szabaddá tegyék a hajózást. Széchenyi vezetésével bizottság alakult, az állami támogatás biztosítva. A DGT (Első Dunagőzhajózási Társaság) vezetői nyilatkozzanak, milyen részt vállalnak a munkálatokban.(fogalmazvány) Fólió formátumú, merített papír, német nyelvű. Vízjel: ˝Wander Ley Holland˝. Nyelv: német. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Kikötőjükben téli időre vagy szükség esetén bármikor egy-két hajó számára helyet ajánlanak fel. J Whatman TurkeyMill vízjellel ellátott papíron. Nyelv: magyar. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Az Árpád nevű gőzhajót 1836. október 18-án bocsájtották vízre. Az Óbudai Hajógyár első hajója, amelynek tervét angliai útján vásárolta Széchenyi, a kor technikai színvonalának csúcsát képviselte. A hajó a Budapest Pozsony távot „mindössze” 24 óra alatt teljesítette, s ezzel korának egyik leggyorsabb magyar hajójának számított. A magyarok büszkesége volt továbbá, hogy az angol főgéppel felszerelt hajó magyar fából készült. Eredetileg az Al-Dunára szánták, de később, a próbaút után Bécs és Pest között bonyolított le rendszeres hajóforgalmat. Sárga színű papíron fekete színű tussal meghúzott keretben, fekete tussal írott ÁRPÁD - nyomtatott betűkkel. A betűk 5 cm magasak. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Menetrend, tarifák és általános információk. Francia nyelvű nyomtatás, kiadta a DGT 1837-ben. Nyelv: francia. I. Ferenc császár 1813-ban hirdetményt tett közzé, amelyben szabadalmat ajánlott fel annak, aki terhelt hajók folyással ellentétes irányban való előrehaladását biztosítani tudja, állati energia igénybevétele nélkül. 1828-ban két angol hajóépítő, John Andrews és Josef Prichard jelentkezett gőzhajótervével, akik még ebben az évben meg is kapták a szabadalmat gőzhajók fejlesztésére. Metternich kancellár pártfogásával kérvényt nyújtottak be az osztrák udvari kamarához, hogy támogassák vállalkozásukat. Bár a kérvényt elutasította a kamara, mégis akadt, aki melléjük állt. Legfőbb mecénásuk a fonodákat működtető Johann Puthon Benvenuti volt, aki akkoriban Ausztria egyik vezető nagyiparosának számított. Az ő közbenjárásával felkeltették a legjelentősebb bankárok és gyárosok figyelmét is. Segítségükkel egy évvel később részvénytársaságot alapítottak, melynek 1829 márciusi alakuló gyűlésén létrejött az Első Dunagőzhajózási Társaság. Az alapítók Széchenyi Istvánt is be kívánták vonni a társulásba, de akkor ő még nem hitt a vállalkozás sikerében. Később azonban nem csak tagja lett a társaságnak, hanem a vezetők közé is bekerült. Az első rendszeres járat Bécs és Pest között 1831. február 1-én indult meg, nagy sikerrel. 1833-tól már egész évre szóló menetrendeket adtak ki új útvonalakkal, mint például: Győr-Pest, Pest-Zimony, Zimony-Ómoldva. A menetrendben szereplő hajók: Marie Anne Nádor Árpád Zrínyi Argo Ferdinand I. Clement Prince Metternich Marie Dorothée A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Német nyelvű nyomtatvány, a menetrend és tarifák részletes feltüntetésével. Nyelv: német. I. Ferenc császár 1813-ban hirdetményt tett közzé, amelyben szabadalmat ajánlott fel annak, aki terhelt hajók folyással ellentétes irányban való előrehaladását biztosítani tudja, állati energia igénybevétele nélkül. 1828-ban két angol hajóépítő, John Andrews és Josef Prichard jelentkezett gőzhajótervével, akik még ebben az évben meg is kapták a szabadalmat gőzhajók fejlesztésére. Metternich kancellár pártfogásával kérvényt nyújtottak be az osztrák udvari kamarához, hogy támogassák vállalkozásukat. Bár a kérvényt elutasította a kamara, mégis akadt, aki melléjük állt. Legfőbb mecénásuk a fonodákat működtető Johann Puthon Benvenuti volt, aki akkoriban Ausztria egyik vezető nagyiparosának számított. Az ő közbenjárásával felkeltették a legjelentősebb bankárok és gyárosok figyelmét is. Segítségükkel egy évvel később részvénytársaságot alapítottak, melynek 1829 márciusi alakuló gyűlésén létrejött az Első Dunagőzhajózási Társaság. Az első rendszeres járat Bécs és Pest között 1831. február 1-én indult meg, nagy sikerrel. 1833-tól már egész évre szóló menetrendeket adtak ki új útvonalakkal, mint például: Győr-Pest, Pest-Zimony, Zimony-Ómoldva. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Első oldalán a menetrend hátoldalán pedig a tarifák. Kiadta a DGT 1833-ban, német nyelvű nyomtatásban. Az Első Duna-Gőzhajózási Társaság első gőzhajója, amit James Brown hajóépítő mérnök tervezett Londonban. Az építés 1829-ben vette kezdetét a Bécs melletti Floridsdorfban, Andrews és Prichard irányításával. A hajótestet Velencéből hozatott hajóácsok készítették fenyőfából. A lapátkerekek hajtóerejét a birminghami Boulton és Watt gépgyárból származó 60 lőerős gőzgép biztosította. A hajót, mely császári engedéllyel a Franz I. nevet kapta, 1830 júniusában bocsátották vízre. Első útját 1830 szeptemberében tette meg Bécsből Pozsonyba, majd Pestre. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Pozsony-Bécs irányban. Kézírással kitöltött, Nr. 259. számmal ellátott jegy. Német nyelvű nyomtatás, a DGT kiadásai. Nyelv: német. Utaló tulajdonnevek: Széchenyi István. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

A Pest és Buda közötti állandó híd építését szorgalmazó Széchenyit gúnyolja és fenyegeti a levél írója. Széchenyi lándzsát tört az általános hídvám-fizetés mellett is. Ebben nem csak a nemesség ellenállását kellett letörnie, hanem a pest-budai polgárokét is, akiknek a hajóhídon addig nem kellett fizetniük. A híd-ügy felháborodott és szélsőséges ellenzői névtelen levelekben fenyegetőztek. Ezek sorába illeszkedik a levél. Magyar nyelvű levél dátum nélkül, nyomtatott nagybetűk kézírással. Nyelv: magyar. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.

Széchenyi mint ˝asszisztens˝ szerepel a nyomtatványon, amely egy Mecklenburgban 1829. augusztusában rendezett verseny programja. Nyelv: német. A soproni Storno család Széchenyi gyűjteményéből származó dokumentum.